Produced by Adrienne David, from files obtained from The
Hungarian Electronic Library (Magyar Elektronikus Könyvtár),http://mek.oszk.hu/07700/07737
Szerkeszti és bevezetésekkel ellátja
Irta
magyar irod. intézet és könyvnyomda
1909
Végre egy boldog asszony! S még hozzá irónő, ami kétszeres csoda. Mertaz irói világban még ritkább a boldogság, mint egyebütt. Más fajtaember boldog lehet, ha ő magának semmi baja nincs s dolgai jól mennek,de az irónak az érzékeny lelkénél fogva a mások bajai is fájnak.Világfájdalom, melancholia vesz erőt e gyakorta abnormistermészeteken, az élet sötét oldalainak festésébe azért merülnek el,de azok se mindig boldogok, akik felderítik az olvasót; mint ahogy avidáman szökellő forrás gyakran éles, nagy sziklák közül tör ki, úgyserked ki a humor is nem egyszer fájdalmas sebek alul.
Beniczkyné élete egy szép út ebben a siralom völgyében, egy szép út,göröngyök nélkül való, mindvégig fölfelé visz s ragyogó verőfény öntiel. 1840-ben született Pesten, leánya Bajza Józsefnek, a rendkivültisztelt költőnek. Olyan volt ő, mintha nem is az anyja szülte volna,hanem Bajza gondolta volna ki. A híres császárfürdői bálokon, aplatánok alatt, a legkáprázatosabb jelenség, a legjobb csárdástánczosné, kit országszerte emlegetnek. Már korán megmozdul benne azirodalmi hajlam, nem csak kotillion-emlékeket őriz a titkos fiókjában,de kéziratokat is, melyek lázasan szaporodnak és—mi lehetne nagyobbszerencse egy kezdő iróra—hamarosan férjhez megy egy módos kiadóhoz,Heckenast Gusztávhoz, kit nemsokára 1857-ben megajándékoz egykönyvvel.
Az írónőt az úgynevezett «Schöngeist-ot» kielégítette volna ez afrigy, de e szép lélek még egy sokkalta szebb testben lakott. Alegszebb menyecskét hódolattal rajongták körül az akkori idők előkelőgavallérjai. Bajza Lenkének, akármilyen jól választott volna is,éreznie kellett lassankint, hogy jobban is választhatott volna, rövididő alatt felbontotta házassági kötelékét s 1862-ben BeniczkyFerencznek, a pestmegyei fiatalság egyik legképzettebb vezér alakjánaknyujtotta kezét.
Ez a házassága boldog és zavartalan maradt egész haláláig s mindenbenkielégíthette, mert mig neki a megfelelő vagyoni viszonyok mellettmódjában volt irószobájába vonulni s csendesen elmerülniképzeletvilágába, addig a férj is közpályákon foglalkozhatott s abeállott alkotmányos élet folyamatjában majd mint országgyülésiképviselő, később mint szolnokmegyei főispán, majd belügyiállamtitkár, szinházi intendáns s végül pestmegyei főispán, egyreemelte neje társadalmi állását is s lett lassankint méltóságos, sőtexcellentiás asszony. Hiszen a szaporodó kötetek is elég öröm, de aszaporodó czímek se okoznak migraint, kivált az asszonyoknál.
Sokat írt. Legtermékenyebb összes női iróink között, a hatvanas és ahetvenes évek szépirodalmi lapjai tele vannak az ő novelláival ésregényeivel. Gyakran látja szalonjában az irói köröket, nagyösszeköttetései vannak, néhány novellája németben is megjelenik a jóSilberstein fordításában. A hetvenes években keletkezett Petőfi-társaság őt is beválasztja tagjai közzé s így lesz az