KÜLÖNFÉLE MAGYAROK
MEG EGYÉB NÉPEK
AZ OTTHON KÖNYVTÁRA
KÜLÖNFÉLE MAGYAROK
MEG EGYÉB NÉPEK
IRTA
TÖMÖRKÉNY ISTVÁN
BUDAPEST
AZ OTTHON KÖNYVTÁRA KIADÓHIVATALA
1910
KÜLÖNFÉLE MAGYAROK
MEG EGYÉB NÉPEK
IRTA
TÖMÖRKÉNY ISTVÁN
BUDAPEST
AZ OTTHON KÖNYVTÁRA KIADÓHIVATALA
1910
TARTALOM
Egy lóhalál s egy más lómegvételének körülményei
Parádé
János megjátsza magát
A hajókifúrás nemelégtétel
Ifijúr
A duttyán
Főtárgyaláson
Jánosok
A roham
Albán csárda
Az utolsó
Öreg embör napáldozatja
Vidám magyarok
Délután
Időn túl
A vízityúkok, Izmail bég segyebek
A vályú
Dugott bál
A Holló meg a Hattyú
Az okos Miklósról
Lókötésakadályokkal
Tor
Egy lóhalál s egy más lómegvételének körülményei
I.
A tejesasszony, a Mari néni, már napokóta egyre sűrűbb aggodalommal tekintett alóra, bizonyos Bársony nevezetűre. Ez aló nem volt öreg állat, ellenben mindigjó és kitartó szolgálatú; mosthat éve vették andrásnapivásárkor épen hatvanegy forinton. Nem is ezvolt a neve, mert ráctól vették, az meg aJancsi néven nevezte, de mert a tejesasszony uránaka neve is János, már mint SütőJános, hogy ne legyenek ketten egy néven, a lovatazontúl Bársonynak hívták. Jókis fekete mokány volt, nem bánta; a ló azúj névhez hamarább hozzászokik, mintaz ember (ép ezért jutott enévváltoztatás ki neki s nemSütő Jánosnak).
A ló tehát megvolt hat esztendőnát a kis városszéli háználés végezte azt a dolgát, amirealkalmazták: húzta be a tejeskocsit avárosba, meg vissza. Ezt igen terhes foglalkozásnaknem lehet mondani, vannak súlyosabb fajtájúmunkák is. Azt lehetett volna hinni, hogy el lesz bennevalami tíz esztendeig. De nem ígytörtént. Betegséget kapott valahonnan, merthiszen az előfordul, hogy a legjobbegészségek is hirtelen rosszra válnak.Mondani nem mondta ugyan, mert nem mondhatta, hanem azételt már többé nemkívánta, a vizet sem óhajtotta, azitatóvályúba csak belefújt sfélre fordította a fejét. A szemenézése is egészen más volt s a kocsielőtt bár igyekezett, de már nem haladt.
Abban a kenyérkere