Megjegyzés:
A tartalomjegyzék a 285. oldalontalálható.
Minden jog fentartva.
TÖMÖRKÉNYISTVÁN
NÉPEK AZ ORSZÁG HASZNÁLATÁBAN
A TÁLTOS KIADÁSA
BUDAPEST 1917
Ebből a könyvből 200 számozott példány készültfinom meritett papiron.
A nagy író egyik utolsó leveléből, amelyben akönyv címét megállapitotta.
TÖMÖRKÉNY ISTVÁN
Elment a magyar embör legjobb barátja. Nem lesz többet ujságdedegtiv, aki a szülével a városvégén alkudozzon, akiigazlátóval megnézze a szegény asszony szive baját s aki agondolkodószékben ülve, ugy kiteremtse iráson át, ezt azegész böcsületes, kedves, erős, igaz, ezt a szegény, szomoru, bajoskis magyar életet… Ma temetik Tömörkény Istvánt.
Egyszer találkoztam vele, a Nemzeti Szinház szinpadján.Kerestem, siettem hozzá, hogy kezet foghassak a derék, áldottiróval, aki épp abban a percenetben feledhetetlen gyönyörüségetokozott egyetlen kis szindarabjával, a Barlanglakókkal… Ott állotta magas, sovány, kicsit horgas fejü szőke ember, kissé márfélreterelve a kulisszák mögé, (már más darabhoz diszitettek!) ottállott szalonkabátban, tétován, magafeledetten, ott állott és sirt…A szivembe markolt ez a -8- pillanat, ugy megöleltem, bátyámat, jóember, jó fiut: olyan boldog volt s a szeméből könnyek patakzottak:ugy meghatotta a barlanglakók sorsa, a fiu, aki kést emel azapjára, az apa, aki megbocsát a fiának, az anya, a vaklány, akubikossors, a pusztai hangok ugy a szivébe mentek: most az egyszerhallotta élőszóval kimondva, amit leirt, ő, aki annyi, annyiélőszót hallott, amit leirjon…
Élőszóval volt neki tele az egész természet, a kis alföldivilág, amelyben élt, élőszót csapott a fülébe minden szellő,megirni való drága magyar szót: igy nem szerette soha senki aszegény magyar élőszavát, mint ez a szelidnézésü, rádermedő,gondolkodó pillantásu ember, aki minden élőszóra rezonált s mindmeg akarta és mind meg tudta irni.
Hogy odanézett, hogy meglátott, hogy beidegzett mindent a magakis magyarjai körül. A tudós alaposságával, a gyüjtőszenvedélyével, a müvész ujrateremtő géniuszával: s az igaz emberemberségével.
Nem röstellt kezelni vele, szót váltani közötte, hallgatnimellette. Velek gondokodni, s velük egy taktusra élményelni fel avilág mindennémüségét. Ugy belehelyezkedett a dolgukba, sodrukba,lelki életükbe, ugy elbucsálódott, -9- szinte maga is végiggyötrődöttminden kis bajukon irásmüvészetének valóságában.
Irigylésreméltó a szenvedély: szép holmikat gyüjteni. Egy életen